Stratégiát vált a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) nemzetközi kapcsolatrendszerében - közölte Parragh László, az MKIK elnöke annak kapcsán, hogy a kamara delegációja egyhetes látogatást tett Romániában, a magyar határ menti településeken. Segítséget kívánnak nyújtani azokon a területeken, ahol a magyar gazdaság szereplőinek esélyük van piaci pozíció megszerzésére. Kiépült az a tagozati rendszer, amely a Magyarországgal szomszédos országokkal való kapcsolattartást segíti. /Piaci pozíciókat szerezne a magyar tőke Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2001. november 20.
A magyar és a román kereskedelmi és iparkamara együttműködésének fejlesztéséről állapodott meg múlt heti békéscsabai tárgyalásain Parragh László és George Cojocaru, a két testület elnöke. A megbeszéléseket követően bejelentették: a Békéscsabán működő magyar-román, illetve a nagyváradi székhelyű román-magyar kamarai tagozatok mellett létrehozzák a budapesti és bukaresti kamarai szervezetet is. Parragh László arról számolt be: a magyar-román árucsereforgalom eléri az évi egy milliárd dollárt, és a rendszerváltás óta külföldre került két milliárd dollár értékű magyar tőkebefektetés közel harmada Romániába irányult. /Fejleszti kapcsolatait a magyar és a román kamara. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2002. október 29.
Gyulán a magyar és a román nemzeti gazdasági kamarák, illetve tíz romániai területi kamara és nyolc magyarországi megyei kamara képviselői közös konferenciát tartottak a két ország kamarai rendszereinek megismerése és a gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében. Ennek keretében okt. 26-án Gyulán találkozott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és George Cojocaru, a Román Kereskedelmi Kamara elnöke. Az együttműködés lehetséges módjairól folytatottak megbeszélést. Parragh szóvá tette, hogy Romániában a privatizáció során a magyar vállalkozások hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. /Magyar-román kamarai találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2004. november 30.
Budapesten Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kifejtette a kettős állampolgárságról, hogy a magyar gazdaság számára nem mérhetők fel a következmények, csak feltételezésekből lehet kiindulni. Szerinte a beáramló olcsó munkaerő javíthatja az ország versenyképességét, bővítheti az államháztartás bevételeit, ugyanakkor a kettős állampolgárság megadása növelheti is az államháztartás kiadásait és a munkanélküliséget. A szakképzett, minőségi munkaerő hiánya viszont fékezi a gazdaság növekedését, a kettős állampolgárság bevezetésének feltételezett hatásai eredményképpen viszont évente növekvő mértékű nettó többletbevételhez jut a költségvetés – áll az MKIK hatástanulmányában. Ennek összege az első évben 34 milliárd forint lehet, a későbbiekben a summa csökken, majd a tizedik évtől megközelíti az 59 milliárdot. /A kereskedelmi kamara pozitívumokat is emleget. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./
2004. december 1.
Az MSZP szerint egyre durvább ellentmondások mutatkoznak a Fidesz érvelésében azzal kapcsolatban, hogyan érintené a munkaerőpiacot a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak – mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője Budapesten, sajtótájékoztatón. Orbán Viktor szerint a magyar állampolgárság megadása nem kerül semmibe, nem települ át senki, Pokorni Zoltán évi nyolcezer betelepülőről beszél, míg Patrubány Miklós évi 100 ezerre becsüli az áttelepülők számát – közölte a politikus, hozzátéve, hogy a népszavazás támogatóinak érvelésében "egyre durvább ellentmondások mutatkoznak". Az MSZP bejelentette be, hogy a kampány hátralévő részében minden nap két, a népszavazással kapcsolatos kérdést tesz fel, hogy segítse a választókat a döntésben. Nov. 30-án a szocialista párt arra várt választ, hogy "Ön szerint a magyar munkaerőpiac fel tudja venni az új álláskeresők tömegét?" Lendvai Ildikó a kérdés kapcsán elmondta: a kettős állampolgárságról a szakma, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is nyilatkozott. A kamara elnöke szerint 300–400 ezer új munkavállalóra lehet számítani, az első két évben pedig évente 20 ezer család települ át, és ez lassíthatja a reálbérek emelkedését. A szocialista politikus hozzáfűzte: az MSZP-nek nincs oka kétségbe vonni a kamara elnökének a szavait és becslését. /Egyre durvább ellentmondások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2006. március 11.
Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara (MRKIK) alakult március 10-én Kolozsváron. Az MRKIK 25 taggal indult, székhelye Kolozsváron lesz, Bukarestben pedig képviseleti irodát működtet. Az alakuló rendezvényen romániai és magyarországi kormányzati politikusok, kereskedelmi és iparkamarai, illetve önkormányzati vezetők, továbbá számos üzletember vett részt. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elmondta: a magyar–román kamarát alapító 25 vállalat évi 2000 eurós tagdíjat fizet, ami elnökségi tagságot is biztosít, de közepes vállalatok évi 400, kisvállalatok pedig évi 200 eurós tagdíj mellett is beléphetnek az MRKIK-be. /T. Sz. Z.: Gazdasági összefogás az európai integrációért. Magyar–román kereskedelmi kamara alakult Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2006. szeptember 9.
“Közös Európa” Magyar–román partnerség volt a címe a szeptember 8-án az Expo Arad International egyik pavilonjában megtartott konferenciának, amelyet Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke vezetett. A konferencián Gheorghe Falca, Arad polgármestere Arad, mint a DKMT eurorégió egyik kiemelten jelentős gazdasági és kulturális városának helyzete és fejlesztési koncepciója címmel tartott előadást. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar gazdasági szereplők EU-s tapasztalatairól beszélt, utalva arra, hogy ezeknek a tapasztalatoknak az átadása a román gazdasági partnereknek megkönnyítheti számukra a csatlakozást. /(Balázs): “Közös Európa” Magyar–román partnerség. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 9./
2008. május 17.
Gazdasági konferenciát tartottak Székelyudvarhelyen, neves magyarországi szakemberek részvételével. Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar nemzeti össztermék elmúlt években történt alakulásáról tartott összefoglalót, Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke előadásában rámutatott: Magyarország gazdasági válságának orvoslása érdekében kormányváltásra van szükség. Együttműködési megállapodást kötött az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozások Szövetsége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Román tagozata. /Szász Emese: Gazdasági konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./
2009. július 17.
Az elmúlt tizenkilenc év Bálványosi Nyári Szabadegyetemek legemlékezetesebb pillanatait elevenítették fel egykori és jelenlegi szervezői a táborban. A bálványosi folyamat kulcsfigurái (Török Sándor, Gazda Zoltán, Tárnok Mária, Bencze Tibor, Németh Zsolt, Ilyés Szabolcs, Toró T. Tibor, Sándor Krisztina) emlékeztek k az első táborok megszervezésének nehézségeire. A bálványosi táborok mintájára idén tizenhetedik alkalommal szerveznek tábort Kárpátalján. – Ezek a rendezvények hozzájárultak a határon túli politika alakulásához, közben pedig kapcsolatok is kialakultak. Sándor Krisztina megjegyezte: a Magyar Ifjúsági Tanács számára kihívás volt átvenni tavaly a szervezést; ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a következő években is méltók lesznek a tábor folytatására. Molnár Gusztáv budapesti geopolitikus adott hangot annak, hogy kifulladt az európai és euroatlanti integráció. – Minden jel arra mutat, hogy a lengyel–ukrán határnál megfeneklett az integrációs lendület. Úgy érzem, ismét kiéleződnek a kontinens nyugati és keleti része közti határok. Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos úgy vélte: a többpártrendszer, a sajtószabadság és a jogállam, valamint a demokrácia más intézményeinek visszásságai ellenére Romániában megtörtént a rendszerváltás. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke és Németh Zsolt fideszes képviselő leleplezte a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megalapításának huszadik évfordulója alkalmából Alsócsernátonban készített életfát. /F. ZS., K. O. : Tusványosról – húsz év távlatából. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./ Traian Basescu román államfő is részt vesz Tusványoson az Orbán Viktor Fidesz-elnök jelenlétében tartott megbeszélésen – erősítette meg Eckstein-Kovács Péter államelnöki tanácsos. Orbánnal való megbeszélést azonban nem tervez. Román államfő egyébként első alkalommal vesz részt Tusványoson, a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor rendezvényén. Július 16-án a táborban a térség válságkezeléséről értekeztek. Becsey Zsolt, a Fidesz volt európai parlamenti képviselője felhívta a figyelmet a hitelesség fontosságára a gazdaságpolitikában. „Magyarország öt-hat év óta gyakorlatilag egyfolytában hazudott, és ez a térség néhány más országára is befolyással volt” – mondta. A magyar gazdaságpolitika elmúlt években elkövetett hibáira hívta fel a figyelmet Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ostorozta a rendszerváltás utáni liberális gazdaságpolitikát. Egy demokráciában nem az MSZP határozza meg, hogy ki mikor és mit mond – közölte a Fidesz-frakció Nyakó István nyilatkozatára reagálva. A Magyar Szocialista Párt szóvivője azt mondta: pártja azt várja Orbán Viktortól, hogy Tusnádfürdőn a Jobbikról mondjon véleményt. /Horváth István: Basescu–Orbán Tusnádon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./
